Amikor egy meghatározó piaci szereplő új szolgáltatást indít – ami ráadásul jelentős digitalizációs lépés is – érdemes mélyebbre nézni. Az Adriana Connect esetében mi is így teszünk, lássuk a részleteket!
Amikor élesbe fordult a PSD2 – a banki digitalizáció új szintje – abban bíztunk, hogy ezzel megszűnik a kivonatok kézi adatrögzítése és a NAV online számla adatközlésből érkező információkhoz hasonlóan szabványosított és jól kezelhető adatokat kapunk.
Az elmúlt évek alatt kiderült, a valóság sajnos ennél kiábrándítóbb. A pénzügyi szolgáltatók sárkányként őrzik az adataikat, a piacra lépő PSD2 szolgáltatók pedig nem a könyvelői piac felé fordultak. Természetesen van pár, elszigetelt próbálkozás, de a nagy áttörés elmaradt. Ezért kaptuk fel a fejünket, az Adriana Connectre, ami PSD2-ből érkező adatokkal reformálja meg azt, amit a banki könyvelésről gondoltunk.
PSD2 a könyvelésben
Az MNB oldalán 8 olyan szolgáltatót találunk, aki számlainformációs szolgáltatási tevékenység kapcsán regisztrált. Közülük a számlázz.hu az aggreg8.io, valamint a bankszámlakivonat.hu aki a bankoktól érkező adatokat megosztotta a könyvelő programokkal. Mivel a PSD2 egy uniós szabvány így külföldi szolgáltatók is elérhetőek a piacon, közülük a Saltedge és a GoCardless a legaktívabb.
Ennek ellenére nagyítóval kell keresni azokat a könyvelőprogramokat, amelyben elérhetőek a PSD2 forrásból származó banki adatok. Ez a technológiai vagy erőforrás korlátok (valamiért a gép-gép kapcsolat nem számít alapvetőnek a könyvelő programokban, sőt az asztali rendszerekben a központosított adatelérésnek egyéb korlátai is vannak) mellett a fejlesztési feladatok méretéből is adódik. A PSD2-n keresztül érkező adatok tartalma megegyezik a forgalmi listával. Ezek “nyers” adatok, így először meg kell tisztítani ezeket, hogy a későbbi folyamatokban (pontozás, kontírozás) a felesleges információk ne akadályozzák a feldolgozást. Ehhez kapcsolódó költségek lassan térülnek meg, a fejlesztésre fordított idő az ügyfelek által használt bankok számával együtt növekszik, ez mellett a normál működés költségei is terhelik a szoftveres vállalkozást, ezért egy ilyen funkció bevezetése meggondolandó.
Itt jöttek képbe számlainformációs szolgáltatók és a könyvelőprogramok közötti szakadékot áthidaló vállalkozások (billcity, bankkontir). Ebbe a körbe lépett be a Connect szolgáltatásával az Adriana.
Miről szólt eddig az Adriana?
Az Adriana 2016-ban robbant be a könyvelői piacra a banki adatok importálására, kontírozására és pontozására kitalált online felülettel. A recept végtelenül egyszerűnek tűnik: válaszd ki a leggyorsabban automatizálható könyvelési folyamatot, elemezd ki, hogy történik a kézi adatrögzítés, kínálj rá olyan megoldást, amivel időt és pénzt is spórolhatnak a felhasználók. Kezdetben az Infotékával, majd az RLB-vel kompatibilis rendszer jelenleg 35 könyvelőprogramot szolgál ki és közel száz féle adatállomány feldolgozására képes.
Ha benézünk a motorháztető alá, nem lepődünk meg. A varázslat a feldolgozást megelőző adattisztításban, valamint a kontírozási szabályok és a pontozási algoritmus felépítésében rejlik.
Gyerekként még izgalmas volt megkeresni Wally-t a képen, de a bankszámlakivonaton már nem ilyen öröm a számlaszám kibogarászása (ti sejtitek, miért burjánzott el a kivonaton a közleményt is tartalmazó rész és milyen adatokat tartalmaz?). Hasonlóképp megvagyok a 10.000 bankkártya tranzakció, vagy a GLS utánvét lista kézi pontozása nélkül is.
A rendszer (és gyakorlatilag mindegyik banki fájlbeolvasó megoldás) gyenge pontját a feldolgozásra kerülő fájlok jelentik. A banki szolgáltatások fejlődése töretlen, ennek ellenére a kivonatok digitális eléréséhez kőbaltával faragják az adatokat. Netbank felületen eltévedő ügyfelek keresnek fura formátumú és változó adattartalmú fájlokat. Kb mint a Jumanji könyvelőknek (vicces és érzelmes részek nélkül).
Mit hozott a Connect?
Ahogy a nyitó gondolatban már utaltam rá, a bank könyvelés digitalicióján első ránézésre nem sokat javított az, hogy az EU – jó pár lépést kihagyva – 3D nyomtatóra cserélte a kőbaltát a bankok kezében. A PSD2 felhasználása (a banki ellenálláson túl) az adatok minőségén, a könyvelő program fejlesztési hiányosságok miatt is döcögött. Ezekre hozott egy előremutató megoldást a Connect.
Egy olyan felületről beszélünk, ahol az elkövetkező éveket meghatározó trendeknek megfelelően biztosított a felhő alapú működés, szolgáltató és az ügyfél együttműködése, a feladatok folyamatokba rendezve érhetőek el, a működés jelentős részben automatikus. A használat a webes számlázóknál már megismert forgatókönyv szerint zajlik, annyi különbséggel, hogy itt nem a könyvelt ügyfél vonja be a könyvelőjét, hanem a könyvelő rendelkezik Connect fiókkal, ahová a vállalkozó kap meghívást. A folyamat ezt követően a a PSD2 kompatibilis bankszámla bekötésével zárul (sajnos minden pénzintézet eltérő autentikációt kér a kapcsolat kiépítése során, így érdemes felkészülni a nehézségekre). Ahogy felépül a kapcsolat a banki adatok valós időben, naponta fognak érkezni a Connectbe. A menetrend ezt követően már a szokásos. Az adatok “tisztítást” követően átkerülnek az Adriana-ba, ahol megkezdődhet a banki tranzakciók feldolgozása. Azoknál a könyvelő programoknál ahol API kapcsolaton (pl.: RLB, Ten-Soft) keresztül érhető el az Adriana nincs további fájl másolgatás, a régi iskola követőinél pedig negyed annyi idő alatt és persze kevesebb stresszel abszolválható a könyvelés. Biztos, hogy nem az én kedvemért történt, de plusz pont jár azért, hogy a szoftver egy komplex folyamatot épít, ami az aktuális könyvelési trendeknek megfelelően alapja lehet akár több könyvelési ökoszisztémának,
Az EU-nak szívügye az OpenBanking, így már csak 180 naponta kell frissíteni a kapcsolatot, ami talán már elfogadható teher a kevésbé digitalizált ügyfeleknek is. Ez mellett a Connect részére is adatot szolgáltató aggreg8.io biztosítja a legtöbb pénzintézettel történő kapcsolat lehetőségét. További előny, hogy a Connect, mint megoldás nem egy nulláról épített új megoldás, hanem az Adriana integrált része, így az új felülettel minden eddigi fejlesztés is elérhető az összes támogatott könyvelési rendszerben.
A rendszert bemutató videóban Ádám tesztüzemről beszél, erre három hónapot szánnak, ami alatt támogatást az OTP és a K&H bekötésekhez biztosítanak, de a további 8 pénzintézethez (srácok, az Erste Bank esetében még csak a lakossági működik, azt inkább engedjétek el) kapcsolódó fejlesztés is folyamatban van. Adriana felhasználóként érdemes az általunk preferált bankok bekötésével szavazni a fejlesztés irányára. Valamint azt észleltük, hogy a banki oldalon időnként döcög az adatok küldése, ezért a pénzintézetek képességeit is teszteljük, minél több bankszámla bekötésével.
Végtelenbe és tovább
Egy évvel ezelőtt a Könyvelői Kihívások év eleji felmérésében a legtöbb szavazat a banki adatok feldolgozásához kapcsolódó digitalizációs megoldások elterjedésére érkezett. Azóta persze tudjuk, hogy a KATA adózás kivégzése miatt túlélő módban működő könyvelői szakma nem igazán volt vevő az újdonságokra. Az idei évben legtöbben már túlléptek a napi őrületen, elindult a szakmai építkezés. Ehhez elengedhetetlen minél több, a tanácsadó könyvelői gondolkodást támogató megoldás, kb. mint Connect. Várjuk a folytatást!