ez még egy olyan régi poszt (eredetileg előadás), hogy ha szabad, Könyvelői Kihívásos sapkában beszélek a jövőről (rosszul hangzik, de még mindig nem múltról). Ha itt lenne Kristó Zoli, akkor elmondaná (amit egyébként már 2017-ben és 2019-ben is elmondott), hogy a piacunkat érintő digitalizációs folyamatok exponenciálisak és az a folyamat, ami végbemegy teljesen természetes. Sőt azt is, hogy a fejlődés harmadik szakaszában, a felforgatás, diszrupció időszakában vagyunk. Gyakorlatilag most tűnik az amit eddig könyvelésnek hívtunk.
Attól függetlenül, hogy a süllyedő hajóban még játszanak a zenészek a többség már felismerte, hogy ami eddig volt, az már tarthatatlan.
Azért választottam, a Könyvelői Kihívások nézőpontját, mert ott nyugodtan elmondhatom, hogy az a helyzet, hogy igazából nem megoldásokkal készültem, nekem is elsősorban kérdéseim vannak.
Szerintem nem vagyok egyedül a piacon, ha azt mondom én elsődlegesen könyvelő vagyok. Az, hogy irodát kell irányítanom, hogy saját pénzügyeim, üzleti döntéseim vannak az inkább kényszer, mint izgalmas feladat. A szakmai csoportokban is inkább szakmázunk nagyon ritkán jönnek elő üzleti döntésekre irányuló kérdések. Most talán olyan közösségben vagyunk, amikor érdemes ezeket felvetni.
Milyen ügyfeleket veszítünk?
Biztos, hogy nem szabad statikus ügyfélkört építeni. Akár klasszikus könyveléssel foglalkozunk, akár tanácsadással fontos, hogy frissítsük, fejlesszük azokat a partnereket, akikkel együttműködünk. Ha eddig ezt a gondolatot nem éreztétek magatokénak a kormányzati döntések úgy is segítik a folyamatokat. Ha eltekintünk a KATApara helyzettől még mindig van több tényező és több vállalkozói csoport, akik értettek. Hozok három, három példát. Még annyi, hogy korábban a digitalizációval kezdtem volna, de jelenlegi környezetben egyenlőre másodlagossá vált. Előtérbe került ez helyett, a piaci környezet, a munkaerőhiány, a hatósági kényszer. Azok a vállalkozói csoportok, akiket ez érint pedig:
Elvesznek a szürke zónában mozgó vállalkozások. Ezt a bevezetett adózási megoldásoknak köszönhetjük. Az adóhatóság csodafegyverei az EKÁER-től az online számla adatközlésig olyan szinten alakították át az információ áramlást, hogy lassan a Különvélemény című filmben érezhetjük magunkat. Ez ugye a költségvetés áfa bevételein is meglátszik, no meg az adózói morálon, valamint a másképp vállalkozók eredményességén is. Ha ezek a cégek nem tudnak változtatni az üzleti modelljükön kiszorulnak a piacról.
Elvesznek a kényszer katások és a próba vállalkozók. Ezt a folyamatot most éljük. Nem látszódik még a vége, de biztos, hogy jelentős mértékű lesz a megszűnés és szüneteltetés.
Jó hír lehet, hogy a munkaerőhiány el fogja érni azokat a középvállalkozásokat, akik eddig saját hatáskörben oldották meg a könyvelést és meg fognak jelenni a könyvelőirodai piacon. Persze itt más igényekre, feladatokra kell felkészülni, mint azoknál az ügyfeleknél, akik kikerülnek a képből, de igazából a szakmánk mindig is a tanulásról szólt.
Milyen skilleket építünk?
Az biztos, hogy új idők jönnek és az is biztos, hogy ehhez más dolgokat kell jól csinálni. Mondhatjuk azt, hogy a könyvelői alapértékek nem változnak, de egyértelmű, hogy jó pár új területen kell ismereteket építeni:
- bővülő informatikai tudás. Az eddigi word, excel, ÁNYK, ebev mellé felsorakoznak a szamlazz.hu, a billingo, a NAV új online felületei, közben el kell gondolkodni, hogy saját szisztémát épít ki az ember az ügyféladatok kezelésére, esetleg piaci megoldást (VIKI, MiniCRM, Billingo, Billcity) választ.
- előretörő softskillek. A covid előtti utolsó Könyvelői Fesztiválon már pedzegettem, hogy a krativitás, a kommunikáció, a csapatmunka fontos tényezők lesznek az életükben. Ez mellé pár újat behúzott a home office is. Tudjunk ezekkel is élni.
- vállalkozói gondolkodás. A kezdő gondolatokra utalnék vissza. Nem értünk a vállalkozáshoz, nagyon nem. A könyvelői marketing egy láthatatlan fogalom, az irodák üzleti terv nélkül hasraütésre kiadott árazással működnek. A szervezetfejlesztés, a toborzás, a kiválasztás ismeretlen területnek számít.
- pénzügyi folyamatok vizualizálása. Nem mennék a témában messzire, elég a Quick legújabb fejlesztéseit megnézni, vagy a dinamikusan fejlődő banki mobil applikációkat, ahol az ügyfélélmény is fontos szerephez jut.
- átalakított számviteli gondolkodás. Talán ez a legnehezebb terület. A digitalizáció, a hatósági nyomás miatt elsősorban adókban gondolkodunk. Viszont ügyfeleinket a számviteli nyilvántartásokból elérhető információkkal tudjuk támogatni. Amit ők egyre gyorsabban, egyre részletesebben kérnek. Legy még vele feladatunk!
Mit áruljunk?
Ahogy megváltoznak az ügyfeleink maga a szolgáltatás is átalakul. Ezerszer hallottuk már, hogy a tranzakció alapú könyvelésnek vége, a szolgáltatásunkat tanácsadással kell bővíteni, no de milyennel? Pár egyszerűbb példa, ami esetleg jól jöhet a későbbiekben:
- 1) számlázáshoz kapcsolódó adótanácsadás. Az online számla adatközlés rávilágított arra, hogy nemre, korra, vállalkozási méretre való tekintet nélkül rengeteg vállalkozás egyszerűen nem tud szabályosan számlázni. Természetesen nem csak a kiállított, de a befogadott számlák tekintetében is van mit javítani, erre egy profi megoldást lehet építeni, hasonló megoldások kezdeti próbálkozásai pl az autokatában már elérhetőek voltak.
- 2) pénzügyi szolgáltatások. Lehet, hogy eddig is téged kérdeztek az ügyfeleid, hogy melyik bankot válasszák, milyen hitelt, faktort vegyenek igénybe, miért ne kereshetnél ezzel pénzt? Minden olyan információ, ami ahhoz szükséges, hogy az ember sikeresen váltson bankot a könyvelés rendelkezésére áll, hasonló a helyzet a pénzügyi termékek igénylése kapcsán. Sőt, ha más végzi ezeket a tevékenységeket, a szükséges információkat úgy is neked kell biztosítani.
- 3) vállalkozási folyamatokhoz, vállalkozási típusokhoz kapcsolódó adótanácsadás. Tudom, hogy abban az országban, ahol az ingyen könyvelés csoport valid igény, nehéz az árral szemben úszni, de van olyan szegmens, akik hajlandóak és tudnak is fizetni a tudásért. Pl ilyenek a a webshopok. Itt több olyan speciális folyamat van, aminek a kialakítása szakember után kiállt, legyen szó a külföldi értékesítésről, a helyes bizonylat kiállításról, az analitikus és szintetikus nyilvántartások egyeztetéséről. Egyébként az adriana most épít egy rájuk optimaizált megoldást, ami igazán komoly alapot nyújt adatok szempontjából.
- 4) negyedik terület az adatvizualizáció. Úgy gondolom, hogy nem csak nálam gyakori, hogy az ügyfelek nem igazán értik a főkönyvi kivonatot és nem pont ugyanazt értik információ alatt, mint amit a könyvelőprogramokból első lépésben ki tudunk nyomtatni. Viszont, ha picit nyitott szemmel járunk, megkérdezzük pontosan mire és milyen gyakorisággal van szüksége már csak egy excel, power bi nindzsára vagy képzésre van szükség is létre is jött az új szolgáltatásunk.
- 5) végül még egy, amivel arra biztatlak benneteket, hogy a saját tudásotokat osszátok meg a kollégákkal. Ami jól működik az irodátokban, amivel a többiek előtt vagytok lehet, hogy nem csak nektek érték, mások is szívesen fizetnének érte.
Végül, nem szabad elfelejteni, hogy a nyertes nem a legerősebb, a leggyorsabb lesz, hanem aki a legjobban képes alkalmazkodni!