Itt az adócampuson több cikkben is a szakma jövőjeként írok a tanácsadói szolgáltatások bővítéséről. Mivel a polihisztorok kora lejárt meg kell találnunk a réspiacot, ahol szakértői affinitásunk szárba szökken. És mivel tanácsadás és szakértés kapcsán mindenki az adóra asszociál hoztam egy olyan példát, amit a klasszikus számvitel és a kontrolling eszközeivel gyakorolhatunk. A webshop könyvelés második részében a könyvelésből elérhető KPI-ről lesz szó.
Mi az a KPI?
Ahhoz, hogy egy vállalkozás működését folyamatosan értékelni tudják az érintettek fontos, hogy legyenek olyan kimutatások, amelyek objektíven, a tevékenységhez igazodva mutatják a vállalkozás állapotát. Az elmúlt években áthelyeződött a hangsúly, így a komplex elemzések helyett egy-egy kiemelt adat került a fókuszba, ezeket teljesítménymutatónak, KPI-nek nevezzük.
A KPI-k cégenként, a működés sajátossága és a tulajdonosok, vezetők által fontosnak ítélt területek alapján kerülnek kiválasztásra.
Mi most a online kereskedelemre koncentrálva határoztunk meg öt olyan területet, amely általában segítenek megérteni a vállalkozás működését és rávilágítanak azokra a pontokra, amelyek befolyásolja az eredményességet.
Átlagos kosárérték
Ez a mutató a webshopok legjobb barátja, ha ügyfelünk nincs tisztában azzal, mennyit költenek nála a vevői elég nehéz lesz tervezni. Az átlagos vásárlási érték könyvelési adatokból egyértelműen kiszámolható mutató. A képlete (ha szabad ezt leírni) triviális, az összes bevételt elosztjuk az összes vevői számmal. Mivel átlagot számítunk arra bíztatok mindenkit, hogy picit tisztítsuk meg az adatokat! Így azoknak a vásárlásoknak az értékét, amely torzítaná a számítást vegyük ki. Esetleg statisztikailag pontosabb információt ad, ha mediánt is számolunk. Hasonlóan hasznos lépés lehet, ha az akciókkal érintett időszakokat – black friday mondjuk – külön számoljuk ki.
Az átlagos kosárérték nem csak önmagában fontos mutató, de a kampányok értékelése, a mennyiségi kedvezményekhez kapcsolódó feltételrendszer kialakítása, de akár az ingyenes szállítási költség értékhatárának meghatározásához is alapot szolgáltat.
Bruttó árrés, bruttó fedezeti érték, fedezeti pont
Az előző cikkben írtam az ELÁBÉ kiemelt szerepéről valamint arról, hogy a helyes meghatározásához elengedhetetlen, hogy a vállalkozók tudják, hogy a beszerzési árban milyen tételekkel kell kiszámolniuk. Ha az ELÁBÉ rendelkezésre áll, az árbevétel segítségével ki is tudjuk számolni a bruttó árrést. Bruttó árrésről beszélünk, mert csak az eladás (nettó árbevétel) és a beszerzés (ELÁBÉ) különbözetét nézzük meg. A bruttó árrés itt csak egy köztes, de fontos adat, több információhoz jutunk, ha a fedezeti értéket számoljuk ki.
Amire szükségünk lesz, a bruttó fedezeti érték kiszámítása és kezdő vállalkozás esetében a fedezeti pont visszamérése. Előbbivel egyrészt az éves, negyedéves, kampány tervek eredményességét tudjuk vizsgálni, továbbá segít a gyorsan növekvő forgalom mellett jelentkező költség növekedés megállapításában is (ha az előzőekben kitalált ingyenes kiszállítás vagy csomagolás mégsem volt jó üzlet, itt kiderül). A fedezeti pont pedig az első tervek igazolására, cáfolatára szolgál. Ugye ezzel a mutatóval azt vizsgáljuk, hogy hol vagyunk nullán, tehát hány terméket kell eladni ahhoz, hogy legalább pénzünknél legyünk. Itt az eredeti árrés, árbevétel, mennyiség kalkulációkat tudjuk ellenőrizni, esetleg korrigálni.
A bruttó árrés számítása: nettó árbevétel – ELÁBÉ. Ebből számítjuk a bruttó fedezeti értéket, ahol a bruttó árrést elosztjuk a nettó árbevétellel. Az e-kereskedelemben a fedezeti pont meghatározása az eladott mennyiségre célszerű. ehhez az (összes költség – ELÁBÉ)/bruttó árrés képletet javaslom.
Készlet forgási sebesség
Régi igazság, hogy a nincsből nem lehet eladni. Persze az online kereskedelem erre is rácáfolt (pl.: dropshipping), mégis a készlet összetétel, a készlet mozgásának nyomon követése elengedhetetlen az e-kereskedelmi vállalkozások számára.
A KPI-k elsősorban a hatékonyságot mérik, ezért könyvelési adatokból a forgási sebesség meghatározását javaslom. A mutatót napokban és fordulatokban is érdemes kiszámolni. A napokban kifejezett érték két szempont szerint kerülhet elemzésre. Egyrészt az adott készlet árréséhez képest milyen plusz költségek merülnek fel az értékesítésig. Másrészt mekkora a készletekre fordított tőkerész milyen veszteséget szenved az értékesítésig. A fordulatokban meghatározott érték az eltérő termékek és tevékenységek összehasonlíthatóságát biztosítja. Itt a befektetett tőke megtérülését számoljuk, gyakorlatilag egységnyi befektetéssel mekkora eredmény érhető el.
A fenti mutatókhoz számoljuk ki az átlagkészletet, ami a nyitó és a zárókészlet összege osztva kettővel. Ezt követően a forgási sebességet napokban az időszak napjainak száma és az átlagkészlet szorzatának az időszaki árbevétellel elosztott értéke adja meg. A fordulatban kiszámolt forgási sebességhez az időszaki árbevételt kell elosztani az átlagkészlettel.
OK, ha most úgy döntesz, hogy becsukod a cikket, mert nem tudsz bélből jósolni, máshonnét pedig úgy sem lenne értékelhető készlet a kezedben…
Pedig a megoldást a NAV adja a kezünkbe – jaja, ők is ebből fognak dolgozni – a beküldött számlák adatai excelben is elérhetőek, így tételesen látjuk a belföldi beszerzést. A legtöbb számlázó az értékesítés adatait ugyancsak el lehet érni excelben.
Ezek az infók az ügyfeleknek is értéket képviselnek, csak lehet, hogy nem tudják hol találják meg…
Ügyfélszerzés költsége
Az online üzletek költség összetétele jelentősen eltér a fizikai boltokétól. Amíg egy bevásárlóközpontban vagy a sétáló utcán található üzletnél az elhelyezkedés, a kirakat, a megállító tábla ami támogatja a vevőszerzést, az elektronikus kereskedelemben más szempontok és más eszközök befolyásolják ezt. Mivel kézen fogható eredményeket akarunk, érdemes a marketingben gyakori konverziós és webhely látogatási adatok helyett a valós vásárlásokra koncentrálni. Ezért a vásárlókkal és a rájuk költött kiadások értékét vesszük alapul. Ennél a mutatónál nem csak a közvetlen reklám kiadásokat, de a kedvezményeket és egyéb promóciós eszközöket is figyelembe vesszük. A számítása az összes költés osztva az összes vásárlás mennyiségével. A megkapott értéket az egyes vásárlásokon elért haszonhoz vagy a kampányhoz kapcsolódó összes haszonhoz, esetleg az átlaghaszonhoz mérjük.
Ügyletre vetített pénzügyi költség
Ez elsőre egy triviális információ, de ha jobban meggondoljuk az online kereskedelem és az elektronikus fizetési megoldások kéz a kézben járnak. Az ügyfél igényekhez igazodva több fizetési módot, több pénzügyi szolgáltatót biztosítanak a webshopok, érdemes ezek valódi költségeit kimutatni és elemezni. Ennél a mutatónál előfordul, hogy nem csak a közvetlen, pénzügyi intézmény által számlázott költséget kell megnéznünk, de az esetleges konverziós és árfolyamügyletek eredményre gyakorolt hatását is.
Könyvelésben szereplő adatokat – amennyiben másodlagos azonosítókkal nincs mód ezt kezelni – a pénzforgalom oldaláról (bankot, bankkártya szolgáltatót jelölő főkönyvi számon szereplő értékkel) bruttó összegben tudjuk összevetni a bankköltség adataival.
Akarom én ezt?
Könyvelőként az adó-tranzakciós könyvelés jelenti a napi rutint. Így gyakran azt érezzük, ha azokat az információkat feldolgoztuk, ami az adóbevallások pontos benyújtásához szükséges elkészültünk a könyveléssel. Pedig valójában a számvitel az egységes nyelv, aminek a segítségével összehasonlíthatóvá válnak a vállalkozások, amely segít értelmezni az ügyleteket.
Ezért nélkülözhetetlen, hogy a számviteli nyilvántartásainkat az ügyféligényekhez igazodva, az ő munkájukat támogatva alakítsuk ki. Ráadásul az együttműködés kölcsönös, a mi támogatásunk mellett az ELÁBÉ meghatározása, az értékesítési folyamat olyan formában épülhet fel, hogy a mi tevékenységünk is egyszerűbb, gyorsabb lehet.
